Máté.27/62-28/2
Másnap pedig, amely péntek után következik, egybegyűlének a
főpapok és a farizeusok Pilátushoz,Ezt mondván: Uram, emlékezünk, hogy az a
hitető még életében azt mondotta volt: Harmadnapra föltámadok.Parancsold meg
azért, hogy őrizzék a sírt harmadnapig, nehogy az ő tanítványai odamenvén
éjjel, ellopják őt és azt mondják a népnek: Feltámadott a halálból; és az
utolsó hitetés gonoszabb legyen az elsőnél.Pilátus pedig monda nékik: Van
őrségetek; menjetek, őríztessétek, amint tudjátok.Ők pedig elmenvén, a sírt
őrizet alá helyezék, lepecsételvén a követ, az őrséggel
.A szombat végén pedig, a hét első napjára virradólag,
kiméne Mária Magdaléna és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt.És ímé nagy
földindulás lőn; mert az Úrnak angyala leszállván a mennyből, és oda menvén,
elhengeríté a követ a sír szájáról, és reá üle arra
Mi történt itt valójában? Miután Jézus levették a keresztről
behelyezték a sírba. A farizeusok és a főpapok visszaemlékeztek arra, amit Jézus
mondott, hogy harmadnapra feltámad. Mivel tartottak attól, hogy a tanítványok
kilopják a sírból és majd azt terjesztik, hogy feltámadt, pilátus elé járultak
azzal a kéréssel, hogy őriztesse a sírt. A sírt lepecsételték és
követ gördítettek elé.
Harmadnapra viszont a kő, természetfeletti módon el lett
gördítve. Azt, hogy ez megtörténjen Jézus áldozata tette lehetővé. A vért
bemutatta a Mennyei trón előtt az Atyának. A megváltás terve elvégeztetett.
Most már nincs választék a Menny és az emberek között. Nincs ott a kő.
Megnyílott az út az Atya és köztünk. Így van lehetőségünk arra, dicsőség
az Úrnak, hogy örök életünk legyen, amit a mennyben tölthetünk. Isten már
nemcsak csupán Isten a számunkra, hanem ő lett a mi Mennyei Édes Atyánk. Sajnos
vannak még emberek, akik ezt a megváltást nem fogadják el és az a bizonyos kő
még mindig ott van Isten és köztük. Amikor mi átadtuk a szívünket az Úrnak, ezt
a követ természetfeletti módon gördítette el az Úr az életünkben. Ezért
lehetséges az, hogy bármikor az Atya jelenlétébe léphetünk és a menny áldásai
is áradhatnak ránk. Ne gurítsd vissza a követ a Menny kapuja és saját
magad közé!!! A sírhoz már nem tudjuk visszagördíteni, de a Menny kapuja és
magunk közé igen.
Mégis előfordul, hogy apró köveket teszünk le és nem vesszük
észre.
Sok kis kőből egy nagy sziklát lehet építeni,ami teljesen elzár bennünket a Menny
valóságától.
Ezek a kis kövecskék egymásra rakódnak és egyre távolabb tartanak
bennünket az áldásoktól és az Úrral valóközösségtől. Mik lehetnek a kövek??
Félelem, aggodalom,amikor annyira tele vagy aggodalommal, hogy már nem is tudsz
az Úrra figyelni, csak a problémáidra. Lehet ez akár egy betegség is. Amikor
kételkedsz, nem hiszed el azt? amit az Úr mondott. Ami leven írva, hogy
Aki a mi bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a
bűnöknek meghalván, az igazságnak éljünk: akinek sebeivel gyógyultatok meg. I.
Péter 2/24
Ne higgy az ördög szavának. Lehet, hogy még fizikailag nem
éppen úgy érzed magad, de akkor is állj meg hitben, hogy a gyógyulás egy
elvégzett dolog.
Vagy amikor anyagi helyzet miatt aggódsz. Ne kételkedj
abban, hogy az Úr betölti minden szükségedet. Mert Ő szeret és gondoskodik
rólad. Ugyan úgy,mint ahogy a követ elhengerítette--természetfeletti módon.
Kis kövecske lehet még, pl. a harag, vagy a meg nem
bocsájtás.
Ezeket, ha már leraktad a Menny kapuja elé, ne arra
törekedj, hogy minél nagyobb halom legyen ott, hanem arra, hogy ezek
elkerüljenek onnan. Tedd le minden gondod és problémád az Úr elé és ne aggódj,
ne kételkedj!!
Bármivel is akar a sátán becsapni, ne higgy neki.
Máté 6/25-34
Azért azt mondom néktek: Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek
felől, mit egyetek és mit igyatok; sem a ti testetek felől, mibe öltözködjetek.
Avagy nem több-é az élet hogynem az eledel, és a test hogynem az öltözet?
Tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak,
sem csűrbe nem takarnak; és a ti mennyei Atyátok eltartja azokat. Nem sokkal
különbek vagytok-é azoknál?Kicsoda pedig az közületek, aki aggodalmaskodásával
megnövelheti termetét egy arasszal?
Az öltözet felől is mit aggodalmaskodtok? Vegyétek eszetekbe
a mező liliomait, mi módon növekednek: nem munkálkodnak, és nem fonnak;De
mondom néktek, hogy Salamon minden dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek
közül egy.Ha pedig a mezőnek füvét, amely ma van, és holnap kemencébe vettetik,
így ruházza az Isten; nem sokkal inkább-é titeket, ti kicsinyhitűek? Mert mind
ezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mind
ezekre szükségetek van.
Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől; mert a holnap
majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése