2014. október 28., kedd

Az Úr angyalai vigyáznak ránk

Zsoltárok 91/11,12
Mert az ő angyalainak parancsolt felőled, hogy őrizzenek téged minden útadban.
Kézen hordoznak téged, hogy meg ne üssed lábadat a kőbe.

Az egész 91. Zsoltár csodálatos és biztonságot ad, hiszen a védelem Zsoltárának is mondják. A mi drága Urunk az Ő angyalainak parancsolt. Az angyalok feladata a mi védelmünk. Azt hiszem, ennek nem mindig vagyunk a tudatában. Nem látjuk, naponta hányszor, de hányszor mentik meg az életünket.
Egy egyszerű példát szeretnék említeni. Elindulsz valahová. Munkába, boltba..... Már bezártad az ajtót, sietnél, mert elkésel, vagy csak már csak úgy mennél. Ekkor eszedbe jut, hogy otthon maradt a telefonod, vagy éppen a szomszéd állít meg egy pár szóra. Mérgelődsz magadra, mert jaj, már vissza kell mennem, pedig így is később indultam. A szomszédot is nagy előszeretettel igyekszel "lerázni". Igaz, én most saját magamból indulok ki, mert volt ilyen velem.
Most már igyekszem a békességem megőrizni. ha vissza kell fordulnom, nyugodtan visszamegyek. Ha valamilyen okból picit később tudok elindulni a tervezettnél, akkor sem idegeskedek, nem kapkodok. Miért? Mert nem véletlen.
Nem látjuk, Isten mit végez, de az biztos, hogy az angyalok vigyáznak ránk. Az a pár perc, amíg visszamegyünk, vagy egy pár szót beszélünk a szomszéddal. Vagy éppen csak otthon ..még leülünk egy picit, pedig már indulni kellene... az a pár perc "életmentő" perc is lehet.
Isten tudja mi történne velünk akkor, ha 2 perccel korábban elindulunk. Ő vigyáz ránk. Óv bennünket és megment a bajtól.
Ezt teszi a mai napon is. Az angyalok ma sem pihennek. Ők nem mennek szabadságra. Isten szeretete ez. Az Ő irgalma, kegyelme.
Milyen csodálatos tudni, hogy maga az Úr védelmez bennünket. Nem csak bennünket, hanem a családtagjainkat, szeretteinket.
Ne mérgelődj a percek miatt, amiket elvesztegetett időnek gondolnál. Nem elvesztegetett idő!! Isten gondoskodása, Isten védelme, Isten szeretete.
Áldásokban gazdag napot kívánok mindenkinek

2014. október 16., csütörtök

Mi történik a dicséret pillanatában?

Mi történik a dicséret pillanatában?
Egy történetet olvastam. Már nem először, de csak most láttam meg egy szót. Egyetlen egy szót, ami felnyitotta a szemem arra, mi is történik akkor, amikor dicsérjük az Urat? Mi történik abban a pillanatban?
Ez a történet Jósafát diadala az ammonitákon és Moábon.
II. Krónikák 20

Jósafátnak hírt hoztak. Méghozzá elég rossz hírt. Szíriából nagy sokaság közeledik feléjük. A júdabeliek az Úr segítségét kérték.
Elismerték, felismerték, hogy ők gyengék és azt sem tudják mit tegyenek.
Én azt gondolom, mindegyikőnk volt már abban a helyzetben, amikor nem tudtuk mitévők legyünk. Vagy lehet, most épp az olvasók között van olyan, aki ilyen helyzetben van.
Tegyük azt, mint a júdabeliek!! El kell ismernünk, és be kell látnunk, hogy egyedül, a saját erőnkből nem tudunk semmit tenni.  Adjuk át az Úrnak. Cselekedjen Ő.
Ez nem azt jelenti, hogy mi tétlenül üldögéljünk. Nekünk is ki kell venni a részünket. Mi a mi részünk? Bízzunk meg Őbenne. Nem baj, ha nem értjük mit, miért és hogyan tesz meg. Nem az a lényeg, hogy megértsük és tudjunk Isten minden "lépéséről", hanem az, hogy ne kételkedjünk abban, hogy ha m i átadtuk az Úrnak, akkor Ő cselekedni is fog.
A másik, amit tegyünk. DICSÉRJÜK AZ URAT.
Mi történik a dicséret pillanatában? Olvassuk tovább a történetet.
Tehát az Úrhoz mentek, az Ő segítségét kérték. Felismerték gyengeségeiket és tehetetlenségüket. Az Úr válaszképpen azt mondta nekik. Ne féljetek és ne rettegjetek....!! Ti csak maradjatok nyugton, mert az Úr harcol ellenük. .... Induljatok el szépen holnap, mert az Úr veletek lesz.
Mit mondott Jósafát?? BÍZZATOK AZ ÚRBAN!!
Ezután tett valamit Jósafát. A "csata előtt, még mielőtt bármi is látható lett volna abból, amit az Úr mondott, előhívatta az Úr énekeseit, hogy dicsérjék az Urat. A sereg előtt mentek és dicsérték az Urat.
Ebben a pillanatban történt valami.

II. Krón. 20/22 (EFO)
22 AHOGY ELKEZDTÉK AZ UJJONGÁST ÉS A DICSÉRETET, az Örökkévaló csapdába csalta az ammoniakat, moábiakat és a szeírieket, akik Júdát megtámadták — és mindannyian vereséget szenvedtek.
Károli
AMINT ELKEZDTÉK AZ ÉNEKLÉST ÉS A DICSÉRETET, az Úr ellenséget szerze az Ammon fiai és a moábiták és a Széir hegyén lakozók ellen, akik Júdára jövének, és megverettetének.

Éppen ez történik ma is. Isten nem változott meg. Ő ugyan az ma is, mint aki akkor volt. Éppen úgy cselekszik most is, mint akkor.

A nehézségek időszakában, amikor elkezdjük dicsérni az Urat, Ő abban a pillanatban cselekszik. Teljesen mindegy mekkora "sereggel" állunk szemben.
Én hálát adok az Úrnak, hogy megláttam ezt a pár szót, hiszen megerősített abban, milyen erőt szabadít fel a dicséret.

Dicsérjük az Urat, mert Ő jó, Ő mindig jó

Áldott napot mindenkinek

2014. október 13., hétfő

A mai nap lépése

Jézus azt kérdezte a vak Bartimeustól: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? (Márk 10/51)
Sokszor az a baj velem, (de lehet, nem csak én vagyok ezzel így), hogy meg akarom előzni az Urat. Azt szeretném, hogy én megyek elől az én terveimmel, elképzeléseimmel és az Úr meg csak úgy jöjjön utánam. Ennek nem így kell lennie.
Mint ahogy Jézus megkérdezte Bartimeust, nekünk is éppen úgy kell az Urat megkérdezni. Uram, mi az, amit mára terveztél a számomra? Mit tegyek?? Átadom a mai napom is teljesen Neked Uram. Te vezess engem. Amikor ezt megtesszük, biztosak lehetünk abban, hogy az Úr az egész napunkat a kezében tartja. Lépésről lépésre vezet bennünket és így tudjuk elérni mind azt, amit Ő tervezett el a számunkra. Hiszen mi nem tudjuk, nem látjuk még a következő pillanatunkat sem, de az Úr igen. Biztosak lehetünk abban, hogy Ő csak a jó úton vezet bennünket, hiszen megígérte.
Időt kell szánnunk arra, hogy csendességben legyünk és várjunk az Úrra, hiszen ha kikértük az Ő tanácsát és Őreá bíztuk a napunk minden egyes percét, akkor biztosak lehetünk abban, hogy Ő szól. Ő vezet bennünket
Légy csendben, és várj az Úrra (Zsolt. 37/7)
Ezt mondja az Örökkévaló, Izráel Szentje, Megváltód: Én vagyok Istened, az Örökkévaló, aki tanítalak téged mindarra, ami javadra válik, aki vezetlek azon az úton, amelyen járnod kell.(Ésa 48/17)

Legyen áldott napod és legyél áldás Te magad is



2014. október 12., vasárnap

Minden lehetséges

Van, ami lehetetlennek tűnik számodra? Gyógyulás, munkahely, kapcsolatok helyreállítása....? Lehet, hogy mi, a saját fejünkből azt gondoljuk--ez lehetetlen. lehetetlen az, hogy XY megváltozzon. Lehetetlen az, hogy ebből a helyzetből én kitudok jönni. Lehetetlen az, hogy ebben a gazdasági helyzetben én munkát találjak. Lehetetlen az, hogy meggyógyuljak....
Ha most ilyen gondolatok vannak benned, fordítsd meg a gondolataid más irányba. Töröld ki a szótáradból a lehetetlen szót. Írd át az elmédben arra, hogy LEHETSÉGES!!!
Az Úrnak nincs lehetetlen, mert Ő egy csodatévő Úr, akinél nincsenek korlátok. Az Ő lehetőségei nincsenek keretek közé szorítva. Ő mindent megtud tenni.
Ebben legyen meg a hited és gondolkodj úgy, hogy minden valóság lehet az életedben, mert van egy hatalmas Istened, aki mindenek felett való. Aki szeret téged és képes arra, hogy változást hozzon az életedben.
Áldott vasárnapot mindenkinek

2014. október 8., szerda

A hitünk

A gonosz számára a hitünk veszélyt jelent. Ő tisztában van azzal, hogy ahol hit van a szívben, ott neki semmi esélye. Hiába próbálkozik kétségekkel, és hitetlenséggel támadni. A hittel teli szívet sosem tudja legyőzni. A hit az, ami győzelemre visz bennünket.
Legyen a szívünk csordultig  Isten és embertársaink iránti szeretett és hittel. Jézus nevében--Ámen

A mi forrásunk

Filippi 4/19
Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az Õ gazdagsága szerint dicsőségesen a Krisztus Jézusban.

Kell ennél több?? Mindenről, amire szükségünk van, Isten gondoskodik. Ő a mi forrásunk. Nem ember. Nem a főnök, nem a gyermek, a szülők, a szomszéd, hanem az Úr!!!!
Csak Őbenne kell bíznunk, Őreá kell támaszkodnunk, mert Ő soha nem hagy cserben. Ma is, mint minden nap velünk van, ezt ne felejtsük el egy pillanatra sem!!!
Ámen

Vidámság

A kereszténység nem jelenti azt, hogy állandóan komolyak legyünk. Elég sokan épp azért nem "kérnek Istenből", mert azt gondolják, hogy olyan "szentfazéknak" kell lenni, akiknek nem lehet nevetni, akik nem viccelődnek. Pedig NEM!!
Az Úr örül, amikor gyermekeit boldognak és vidámnak látja. Nem kell lehajtott fejjel szomorkodva, felügyelői szigor tekintetével élnünk. Merjünk viccelődni, bohóckodni, nevetni. Legyünk vidámak. Természetesen egy temetésen ezt nem tesszük meg, viszont amikor nem olyan helyen, vagy helyzetben vagyunk, ahol és amikor komolynak kell lennünk, akkor csak bátran csaljunk mosolyt társaink arcára és mi is bátran nevessünk.
Prédikátor 3/4
Megvan az ideje a sírásnak, és megvan az ideje a nevetésnek. Megvan az ideje a gyásznak, és megvan az ideje a táncnak
Vidám napot kívánok mindenkinek