Zsoltárok 36/7
Mily drága a te szereteted, Istenem! Szárnyad árnyékába menekülnek az emberek.
Amikor a kotlós alatt kikelnek a kiscsibék és már akkorák, hogy ki lehet őket tenni a fűre, akkor az anyjukkal együtt kiteszik az árnyékba és ők ott szépen eltötyörögnek, elcsipegetnek. Gyerekkoromban sokszor láttam ezt, mivel a nagyszüleimnek voltak mindig kotlósaik. Amikor valamitől megijedtek a kiscsibék, akár egy macska közeledett, a kicsik rögtön az anyjuk szárnya alá menekültek. Ő is érzékelte a veszélyt és már emelte is fel a szárnyait, hogy a kicsik védelmet kapjanak. Egyetlen kiscsibét sem rekesztett ki. Az összes ott kucorgott a biztonságot adó tyúkanyó szárnyai alatt. Tudták, hogy ott mindenkor biztonságra lelnek. Nem futkostak össze vissza.
Nekünk van egy szerető Atyánk, akinek a szárnyai alatt mindig oltalmat találunk. Bármikor oda mehetünk.
Ne fussunk el az Úrtól, fussunk Ő hozzá!
Legyen szép napod!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése