Zsoltárok 116/2 Az én segítségem

 Zsoltárok 116/1,2

Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát. Mert az ő fülét felém fordítja, azért segítségül hívom őt egész életemben.

Legyen szép napod!

Amikor segítünk

Máté 25/31-40 (EFO)
31 Az Emberfia vissza fog jönni nagy dicsőségben összes angyalával együtt. Akkor majd leül dicsőséges trónjára, 32 és a Föld minden lakosát összegyűjtik trónja elé. Ő pedig két csoportra választja majd őket, ahogy a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. 33 A juhokat a jobb, a kecskéket pedig a bal oldalára állítja.
Ezután a király így szól majd a jobb oldalán állókhoz: »Jöjjetek! Atyám megáldott benneteket, tiétek ez a Királyság, vegyétek birtokba, mert Isten számotokra készítette a világ kezdete óta!
35 Igen, tiétek, mert amikor éhes voltam, enni adtatok nekem. Amikor szomjas voltam, inni adtatok. Amikor idegen voltam, behívtatok a házatokba, és vendégül láttatok. 36 Amikor nem volt mibe öltöznöm, ruhát adtatok nekem. Amikor beteg voltam, gondoskodtatok rólam. Amikor börtönben voltam, meglátogattatok.« 37 Ekkor így felelnek majd az igazságosak: »Uram, nem láttuk, hogy te éhes lettél volna. Mikor adtunk neked enni? Nem láttuk, hogy szomjas lettél volna. Mikor adtunk neked inni? 38 Mikor történt az, hogy idegen voltál a városunkban, és mi szállást adtunk neked? Nem láttuk, hogy ruhára lett volna szükséged. Mikor adtunk neked ruhát? 39 Nem láttunk téged a betegek között, sem a börtönben. Mikor látogattunk meg?«
40 Akkor a király így válaszol majd:
»Igazán mondom nektek: amikor segítettetek a testvéreimnek akár a legkisebbnek is, akkor nekem segítettetek.«
************************************************************************************
Ne mondjuk azt, hogy én miből adjak, nekem sincs. Amikor az adásról esik szó, általában az emberek nagy dolgokra, ill. pénre gondolnak. Kinek, mi a nagy dolog. Egy éhezőnek egy szelet kenyér, vagy egy tál étel nagy dolog. Nekünk viszont nem szabadna annak lennie. Ebben a világban mondhatjuk a pénz az úr és minden a pénz körül forog. Természetesen szükségünk van a pénzre, de ne az legyen az első gondolat, ha adakozásról van szó. Az Úr indíthat arra is, hogy pénzt adj valakinek, de nem minden esetben a pénz a fő téma. Egy kabát, egy cipő, egy tál étel, egy beteglátogatás, gyógyszer kiváltása a szomszédnak, vagy elmenni a boltba valakinek..... Vannak emberek, akiknek mindennél többet ér egy ölelés, egy kedves szó....
Valamit mindig tudunk adni. Valamit mindig tudunk tenni. Amikor megtesszük az Úrral tesszük meg.
Nekünk lehet fel sem tűnik, hogy ezek a dolgok a másik embernek a mindent jelentik. Ezeknek az embereknek szebbé, vidámabbá tesszük a napját.
A legjobb dolog-adni és adni.
Áldott napot és hétvégét kívánok mindenkinek Legyen öröm a szívünkben azért, hogy ma is tehetünk valamit az Úrnak

Természetfeletti gondoskodás

Illést az Úr a Kérit-völgyébe küldte, hogy megmentse Aháb királytól, akinek uralkodása alatt idegen isteneket imádtak és megölték a prófétákat.

Isten megígérte Illésnek, hogy gondoskodni fog róla,még azt is megmondta hogyan. Illés egy pillanatig sem kételkedett az Úr szavában

A patak vizéből ivott és az Úr természetfeletti módon táplálta

Minden reggel kenyeret és húst vittek neki a hollók.

Te eltudod képzelni, hogy a hollók képesek ilyen dolgot megtenni? Természetes körülmények között nem. Hiszen amit azok a madarak találnak, azt meg is eszik. Nem lettek volna képesek arra, hogy egy emberről gondoskodjanak. Ez Isten gondoskodása.

Hogyan tudnék én segíteni Neked?

Bizonyára már sokszor találkoztál olyan emberekkel, akik neked öntötték ki a szívük bánatát. A keresztény életünkben is fordulhatunk máshoz, hiszen Krisztus Testének tagjai vagyunk és egymás segítségére kell lennünk. Vannak olyan helyzetek az életünkben, amikor szükség van arra, hogy egymást vigasztaljuk, erősítsük, imában támogassuk. Nem mondhatjuk azt, hogy --ó én mindenben megállok a lábamon. Az imatámogatás, amikor egy akarattal az Úr elé visszük testvéreink ügyét. Azt sem mondhatjuk a másiknak, hogy én nem tudok neked segíteni.A Szent Szellem abban a pillanatban megmutatja mit szóljunk. Akkor is, ha épp abban a dologban fizikailag nem áll módunkban a segítség. Ez nem csak a keresztény testvérünkre érvényes, hanem azokra az embertársainkra is, akik nem ismerik az Urat. Mindig tudunk olyan szavakat szólni, amelyek vigasztalásul vannak a számára.

Eltudjuk hozzájuk vinni az örömüzenetet, de ahhoz az ő szintjükön keresztül kell elmondani.

Az elesett, gyenge embernek minden olyan szó, nézés, egy ölelés jól esik, amely vigaszt nyújt számára. Legyen az keresztény, gyerek, idős vagy fiatal.

Az a fontos, hogy amit mondunk, attól ne keseredjen el még jobban az illető, hanem reménnyel a szívében köszönjön el tőlünk

Szalagmunka?

Amikor találkozol egy éhező emberrel és elkezdesz neki beszélni az Úrról, Isten Igéjéről, elmondod neki hogy Isten szereti és hogy jöjjön az Úrhoz kicsi a valószínűsége, hogy elfogadja Istent. Könnyen azt kaphatod válaszul, hogy ő nem kér egy olyan Istenből, aki hagyta, hogy az utcára kerüljön és éhezzen, vagy sanyarú körélmények közt éljen. Mit tegyek akkor,-kérdezheted.
Először adj neki enni,beszélgess el vele általános, hétköznapi dolgokról. Hallgasd meg a problémáit. Hiszen az ilyen embereknek az is jól esik, ha valaki meghallgatja őket. Kerülj közel a szívéhez. Lehet, hogy ez beletelik egy pár beszélgetésbe, de meglesz a gyümölcse. Ha te már közel kerültél hozzá,akkor tudod az Urat bemutatni neki szépen fokozatosan,lépésről lépésre. Isten királysága az nem egy gyár, ahol szalagmunkában üdvözülnek az emberek. A gyors "munka",ami csak össze van dobva,nem olyan,mint amelyik türelemmel,odafigyeléssel készült.
Ne a szalag mellé állj be,hanem az Úr mögé, hisz Ő megy előtted és egyengeti az utad.