2014. november 30., vasárnap

Soha ne add fel

Nem vagyunk tökéletesek. Hibázunk, elrontunk dolgokat. Van, amit másként kellett volna csinálni. Van amit nem kellett volna megtenni, kimondani. Vagy éppen meg kellett volna tenni, ki kellett volna mondani.
De!!!! Ezek a hibák nem jelentik azt, hogy örök vesztesnek kell lennünk. 
A győzelemhez kitartás, elhatározás kell. 
Kell egy döntés, amit a szívünkben hozunk meg. Ez a döntés pedig az.
NEM ADOM FEL, KITARTOK A CÉLJAIM MELLETT TÖRTÉNJEN BÁRMI, NEM HÁTRÁLOK MEG. NEM ENGEDEM, HOGY BÁRKI, VAGY BÁRMI ÖSSZETÖRJE A HITEMET ABBAN, HOGY GYŐZNI FOGOK
Süthet a nap, tombolhat a vihar, akkor is megyek tovább az úton a céljaim felé
Ámen

2014. november 22., szombat

Amikor segítünk

Máté 25/31-40 (EFO)
31 Az Emberfia vissza fog jönni nagy dicsőségben összes angyalával együtt. Akkor majd leül dicsőséges trónjára, 32 és a Föld minden lakosát összegyűjtik trónja elé. Ő pedig két csoportra választja majd őket, ahogy a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. 33 A juhokat a jobb, a kecskéket pedig a bal oldalára állítja.
Ezután a király így szól majd a jobb oldalán állókhoz: »Jöjjetek! Atyám megáldott benneteket, tiétek ez a Királyság, vegyétek birtokba, mert Isten számotokra készítette a világ kezdete óta!
35 Igen, tiétek, mert amikor éhes voltam, enni adtatok nekem. Amikor szomjas voltam, inni adtatok. Amikor idegen voltam, behívtatok a házatokba, és vendégül láttatok. 36 Amikor nem volt mibe öltöznöm, ruhát adtatok nekem. Amikor beteg voltam, gondoskodtatok rólam. Amikor börtönben voltam, meglátogattatok.« 37 Ekkor így felelnek majd az igazságosak: »Uram, nem láttuk, hogy te éhes lettél volna. Mikor adtunk neked enni? Nem láttuk, hogy szomjas lettél volna. Mikor adtunk neked inni? 38 Mikor történt az, hogy idegen voltál a városunkban, és mi szállást adtunk neked? Nem láttuk, hogy ruhára lett volna szükséged. Mikor adtunk neked ruhát? 39 Nem láttunk téged a betegek között, sem a börtönben. Mikor látogattunk meg?«
40 Akkor a király így válaszol majd:
»Igazán mondom nektek: amikor segítettetek a testvéreimnek akár a legkisebbnek is, akkor nekem segítettetek.«
************************************************************************************
Ne mondjuk azt, hogy én miből adjak, nekem sincs. Amikor az adásról esik szó, általában az emberek nagy dolgokra, ill. pénre gondolnak. Kinek, mi a nagy dolog. Egy éhezőnek egy szelet kenyér, vagy egy tál étel nagy dolog. Nekünk viszont nem szabadna annak lennie. Ebben a világban mondhatjuk a pénz az úr és minden a pénz körül forog. Természetesen szükségünk van a pénzre, de ne az legyen az első gondolat, ha adakozásról van szó. Az Úr indíthat arra is, hogy pénzt adj valakinek, de nem minden esetben a pénz a fő téma. Egy kabát, egy cipő, egy tál étel, egy beteglátogatás, gyógyszer kiváltása a szomszédnak, vagy elmenni a boltba valakinek..... Vannak emberek, akiknek mindennél többet ér egy ölelés, egy kedves szó....
Valamit mindig tudunk adni. Valamit mindig tudunk tenni. Amikor megtesszük az Úrral tesszük meg.
Nekünk lehet fel sem tűnik, hogy ezek a dolgok a másik embernek a mindent jelentik. Ezeknek az embereknek szebbé, vidámabbá tesszük a napját.
A legjobb dolog-adni és adni.
Áldott napot és hétvégét kívánok mindenkinek Legyen öröm a szívünkben azért, hogy ma is tehetünk valamit az Úrnak


2014. november 18., kedd

A mi boldogságunk

Jézus azt kérdezte Tamástól:
Azért hiszel, mert látsz engem? 
Sokan azt mondják: majd hiszem, ha látom. Majd hiszek az Úrban, ha meggyógyít, ha ad munkát, ha megváltoztatja a szomszédom... ha..ha..ha
Az ilyen ember, aki így gondolkodik és ezt mondja, még akkor sem fog hinni, ha ezek a dolgok megtörténnek. Lehet, hogy pillanatnyilag igen, de a hite tovaszáll. Jó példa erre a gazdag és Lázár története.
A gazdag azt kérte Ábrahámtól, hogy legalább Lázárt küldje el az ő apja házához, mert ha a halottak közül menne valaki, akkor biztos hinnének.
Ábrahám így válaszolt: (Lukács 16/31)
»Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, akkor az sem győzi meg őket, ha valaki feltámad a halottak közül.«
Éppen így van ez az olyan emberekkel, akik azt mondják: hiszem, ha látom
Mit mondott Jézus a halott Lázár sírjánál a testvérének Mártának?
János 11/40
Nem megmondtam neked, hogy ha hiszel, meglátod Isten dicsőségét?!
Most is ezt mondja!! Ha hiszünk, meglátjuk Isten dicsőségét.
Isten megdicsőíti magát az életünkben. Megmutatja az Ő dicsőségét az elmondott imáink válaszában.
Mikor? Ha hiszünk.
A keresztény nem azért hisz, mert lát, hanem azért lát, mert hisz.
Ez a mi boldogságunk, hogy a hitünket Isten az Ő dicsőségével jutalmazza meg.
(János 20/29)
Boldogok és áldottak, akik bár nem látnak engem, mégis hisznek bennem!”

Ámen

Sebeink

Mindegyikőnkkel történt már valamilyen sérülés. Nem kimondottan balesetre gondolok, hanem egy horzsolásra, elvágtuk az ujjunkat, vagy éppen egy tüske szúrt meg. Ezek kisebb sérülések. 
Aztán vannak nagyobbak, amelyek mélyebb, fájdalmasabb sebeket okoznak. Amikor valamilyen okból sérülésünk van, az bizony fájdalommal jár. Ezek a sebek viszont szépen begyógyulnak. Egyik hamarabb, másik később. Ez a sebtől függ. Egy műtét utáni seb nehezebben gyógyul és több fájdalmat okoz, mint egy horzsolás.
Mégis megeshet, hogy egy horzsolás okozta sérülés gyógyulása eltarthat hetekig is. Mikor? Ha állandóan letépjük a seb tetejét, akkor nem tud begyógyulni.
Éppen így van az a lelki sérülésekkel is. Mindenkit bántottak már meg. Mindenkit ért fájdalom valamilyen okból. Nincs olyan seb, amit az Úr ne tudna begyógyítani.
A Zsoltáros azt írta
(Zsoltárok 147,3)
„Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.”
Az Úr az, aki meggyógyítja és bekötözi. Ő nem személyválogató, hogy veled megteszi, velem pedig nem. Az én sebeim is bekötözi.
De mit teszek én??? Leszedem a kötést és a gyógyulásnak indult sebet feltépem. Így vagyunk a sérelmeinkkel, fájdalmainkkal. Hogy tudom feltépni? Ha újra és újra felhozom-újra és újra erről beszélek.
Már régen volt. Több éve, de még mindig beszélek róla. És újra és újra előjön bennem az az érzés, amit akkor éreztem, amikor a sérülést kaptam.
Hogy tudok ezen változtatni? Hogy engedjem, hogy az Úr meggyógyítson, begyógyítsa a sebeket? Úgy, hogy nem beszélek róla. Nem szedem le a kötést és nem tépegetem fel a seb tetejét.
Nincs olyan fájdalom, ami ne múlna el. Nincs olyan seb, ami ne gyógyulna be. Természetesen van, amihez több időre van szükség.
Aki hozzátartozóját veszítette el, az nem egyik napról a másikra gyógyul. De befog az is. Ez nem azt jelenti, hogy a szeretteinkre soha többé nem fogunk gondolni. Szó nincs erről. Természetesen nem feledjük el őket, de már nem érezzük azt a fájdalmat, amit akkor éreztünk. Már nem azt érezzük, hogy én ezt nem bírom ki, hanem szeretettel és békességgel a szívünkben gondolunk rájuk.
Ha bármilyen okbók most sérülésed van drága Testvérem, hidd el, hogy az Úr az Ő szeretetével, gyengédségével bekötözi és meggyógyítja, csak engedd meg Neki. Ne szedd le a kötést és ne tépd fel a gyógyulásnak indult seb tetejét. Nem mondom, hogy egyszerű és könnyen megy, de nem lehetetlen


2014. november 5., szerda

Ne aggódj a holnap miatt

Én van, hogy azon kapom magam, hogy a holnapi, azutáni és még azutáni.....napokon gondolkodom. Nem is hogy gondolkodom, hanem elkezdek aggódni. Pedig hol van az még. Még a mai nap gondjait sem tudtam megoldani, de én már jó előre vagyok pár nappal. Miért van ez? Mert elfelejtkezek arról, hogy van egy hatalmas Isten, aki mindenek felett való. Akinek semmi nem lehetetlen. Elfelejtem azt, hogy Ő már ott van a holnapomban is.
Mit mondd nekünk az Úr??
„Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja.” Mt 6:34
Ha Ő ezt mondja, akkor miért is aggódunk tényleg??
Zárjuk a napot hálával és legyen békességünk abban, hogy az Úr sem tegnap, sem ma, sem pedig holnap nem hagy el bennünket
Ámen