Egy elég csúnya emberi szokás, hogy amikor adunk
valakinek valamit, azt gyorsan elmondjuk még egy 3.,4,5,..személynek. Hú
képzeld én XY-nak ezt és azt adtam, vagy XY átjött hozzám kölcsönt kérni.
Még
azt is hajlamosak vagyunk kibeszélni, ha valakinek kölcsönt adtunk és nem adta
vissza. Isten azt, mondja, ha adunk valakinek valamit, azt úgy adjuk, hogy ne
tudja más. Amikor adunk elég ha 3-an tudjuk. Az Úr,XY és te. Azt mondja Isten,
a képmutatók cselekednek úgy, hogy az egész faluban széjjel kürtölik.
Amit adunk, azt adjuk titokban,mert a mi édes Atyánk
látja és magjutalmaz majd érte. Viszont abban az esetben, ha mi hangos
bemondóval adunk, semmi jutalmát nem vesszük és ez nem kedves Istennek
Máté 6/1-4
„Vigyázzatok, hogy ne az emberek szeme láttára tegyetek
jót! Ne azért tegyétek, hogy mindenki lássa, különben nem kaptok semmi jutalmat
Mennyei Atyátoktól!
Ha adsz valamit a szegényeknek, ne kürtöld szét a hírét,
hogy mindenki rád figyeljen! Ezt a képmutatók teszik a zsinagógákban és az
utcákon, hogy dicsérjék és tiszteljék őket! Igazán mondom nektek: ezzel már meg
is kapták az összes jutalmukat. 3 Te azonban úgy adakozz a szegényeknek, hogy
még a bal kezed se tudja, mit ad a jobb kezed! 4 Amit adsz, azt titokban add!
Mennyei Atyád, aki jól látja, amit titokban teszel, megjutalmaz majd érte.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése