Ne a szelet nézd

(Mt. 14/28-31)

Péter kételkedett picit abban, hogy Jézust látja, ahogy a tengeren jár. Azt mondta: Uram, ha Te vagy had járjak én is a vízen. Jézus pedig egyszerűen azt mondta neki--gyere. és kiszállt a hajóból és megindult Jézus felé.

Ezzel az Úr azt mutatta meg, hogy amíg Ő azt mondja, hogy tedd meg, azt megtudjuk tenni. Amikor azt mondja minden gondunk vessük Őreá,mert Neki gondja van ránk és ne félj, ne aggódj. Akkor azt megtudjuk tenni.

Viszont amennyiben nem Jézusra nézünk, levesszük a tekintetünket Róla, rögtön elkezdünk süllyedni,mint ahogy Péter is, amikor a szélre vetette tekintetét.

Amikor Péter elkezdett süllyedni, rögtön Jézushoz kiáltott--Uram,ments meg!!!

Rögtön kinyújtotta a kezét,megragadta Péter, hogy ne süllyedjen el.

Ekkor mondta Péternek: Kicsinyhitű,miért kételkedtél?

Amennyiben levesszük a tekintetünket az Úrról és a körülöttünk levő viharra tekintünk, mi is elkezdünk süllyedni. Felülkerekedik rajtunk az aggodalom, a félelem. Abban a pillanatban, amikor ezt észrevesszük, ne várjuk meg, hogy tovább süllyedjünk, rögtön kiáltsunk Jézushoz, Ő éppen úgy nyújtja a kezét, mint ahogy akkor Péternek.

Felemel bennünket. Tőlünk is megkérdezi: Kicsinyhitű, miért kételkedtél?

Ne legyünk kicsinyhitűek, hanem minden körülmények közt csak egyedül Jézusra nézzünk, ne a körülményeinkre, ne a viharra, amely körülvesz bennünket.

Áldott szép napot kívánok mindenkinek